A fjord standard meghatározására vállalkozni nem egyszerű feladat. Nem is túl régen – külső nyomásra - mégis született fajtaleírás, mely a fajtán belüli egyedek sokféleségének köszönhetően olykor megengedő ám paradox módon mégis szigorúnak mondható. Ez a látszólagos ellentmondás azonban a biztosíték a fjordok sokszínűségének hosszú távú megőrzésére.
A magyarázat ismét a múltban keresendő. A fajta háziasítása nagyjából 4000 évre nyúlik vissza, s a tudatos tenyésztés legalább 2000 éve folyik. Hosszú története során rengeteg hatás érte a fajtát, a sokféle használat különböző külső és belső jegyek alkalmankénti megerősödését eredményezte. Eltérő megjelenést, testfelépítést, testméreteket, testarányokat találunk e lovak között, melyeket a tenyésztők adott helyen, adott időben leghasznosabbnak ítélve megőriztek az utókornak. Soha nem törekedtek a homogenitásra, ám mindig szem előtt tartották a kiváló használhatóságot és a kellemes megjelenést.
A nyugodt, kiegyensúlyozott vérmérséklet, érdeklődő tettrekészség, kitartó munkavégzés éppúgy jellemző a fajtára, mint a megfelelő, erős csontozatra épülő tömeges izomzat. A hidegvérű jellegen belül azonban nagy egyedi változatosságot tapasztalunk akár a kíváncsitól a flegmatikusig, vagy a kifejezetten erősen izmolttól a zsírszövetekkel jobban kipárnázott egyedekig, melyek mindazonáltal meg kell hogy őrizzék maszkulin vagy feminin jellegüket. Az egyes állatoknál eltérő lehet pl. a lábak hossza, a fej nagysága, vagy akár a farok vastagsága, lényeg a harmonikus megjelenés. Fontos, hogy az izomzat a csontalappal, az egyes testtájak méretei egymással egyensúlyban álljanak, a mozgás minden jármódban
egyenletes, dinamikus legyen.
Az eltérő megjelenési formákat nem kívánják tipizálni, vagy egymással versenyeztetni. A fajtában fellelhető sokféleség előny. A genetikailag megőrzött és veleszületett képességek kiaknázása és továbbvitele a cél.
A legfontosabb szempont tehát, hogy a ló jó összbenyomást keltsen. Erős testfelépítés kellemes megjelenéssel, érdeklődő természettel párosuljon. Egy fjord sehol sem „szögletes”, és laza szervezetű sem lehet. Alkalmasnak kell lennie egyaránt a hámos és nyerges használatok bármelyikére. Kedvessége, munkakészsége, páratlan ereje, biztos járása a záloga, hogy a rábízott feladatot maradéktalanul teljesítse.
A fjord kisló testmagassága 138-148 cm, testsúlya 420 és 550 kg között mozog. Kivételesen minimális eltérés előfordulhat. Szervezete szilárd, betegségekkel szemben ellenálló. A szélsőségeket jól tűri, tartásra, takarmányozásra igénytelen. Várható élettartamuk 30-32 év.
![]()
Okszerű tartás mellett életük végéig megőrizhetik termékenységüket és aktivitásukat.
Színe mindig fakó, ezen belül több színárnyalatot különböztetünk meg. A fajta jellegzetessége a kétszínű üstök-, sörény- és farokszőrzet, melyet a szőrtakaró színénél világosabb árnyalatú külső szálak és sötét színű belső sáv alkotnak. A sörény és a farok között jellegzetes sötét hátszíj húzódik.
Fontos primitív jegy lehet a lábakon megjelenő zebracsík és a maron csak igen ritkán fellelhető vállkereszt. A lábak belső felülete és a hasalj szőrzete világosabb a környezeténél, a lábvégek viszont sötétebbek. A kemény paták palaszürkék, egyes világosabb változatoknál némi sávozottság előfordulhat. Gyakori a szarugesztenyék hiánya. Több-kevesebb szakáll- és bokaszőr jellegzetes a fajtában.
Érdekesség, hogy a fül külső hegye világítóan fehér, míg a belső oldal felső élén sötét csík mutatkozik.
A szemek kontúrja mindig sötét.
A szem körül, a pofákon, a vállon és a combon kisebb elütő testszínű foltok előfordulhatnak. Kifejezett fehér jegy nem megengedett, legfeljebb apró csillag a homlokon.
Hozzászólások (0)
Bejelentkezéshez kattints ide, ha még nem regisztráltál, regisztrálj!