A fjordok örökítő erejéről:
A fjord kislovat több ezer éve az eredeti tenyésztési elveknek megfelelően tenyésztik, így szinte egyedülállóan őrzi ősi genetikai értékeit. (Ebben talán csak az arab telivér, ill. esetleg egyes elszigetelten tenyésztett kevésbé elterjedt helyi fajták vehetik fel vele a versenyt.)
Így az oly feltűnő küllemi jegyek mellett a fjordokra jellemző nyugodt vérmérséklet, a megbízható munkakészség, az emberekkel való kiegyensúlyozott kapcsolata, a gyermekekhez fűződő különlegesen jó viszonya, a tanulékonysága, ….. stb., évezredek óta rögződött tulajdonságok, amik fajtán belüli pároztatással nagy valószínűséggel jól öröklődő tulajdonságok. A fajtát legszembetűnőbben megkülönböztető külső jegyek: a fakó alapszín (annak többféle árnyalata), a szíjjalt hát, a kétszínű sörény és farok olyannyira biztosan öröklődik, hogy szinte bármilyen más lóval párosítva visszaköszön. 
(Ezalól talán csak a szürke alapszín kivétel, mivel tudtommal erősebben dominál, mint a fakó?) Ez a legnagyobb csapda, amibe a legtöbb laikus besétál, hiszen fjord x akármilyen más fajtájú ló = fjord jellegű ló. Ám ez leginkább csak a „külcsín”, sajnos a „belbecs” már egyáltalán nem ennyire határozottan öröklődik. Sőt a fjordokban rejlő pozitív tulajdonságokat akár egyetlen meggondolatlan párosítással hosszú időre ki lehet iktatni az elkövetkező generációk sokaságában, hiszen lehet, hogy a nemkívánatos tulajdonságokból a csikó többet örököl s örökít majd, mint a pozitívakból. Tapasztalatom szerint Magyarországon a legtöbb emberben még mindig meglehetősen torz kép él a fjordokról, ami az előző évtizedek meggondolatlan és szervezetlen hazai fjord „tenyésztésének” hozadéka. Ritka az olyan szerencsés párosítás, ahol egy fjord és egy más fajta ló szerelméből harmonikus küllemű ugyanakkor kedvező belső tulajdonságokkal megáldott csikó születik, pláne hogy ez a párosítás 
megismételve hasonlóan jó eredménnyel zárul.
Gyakoribb eset, hogy viszonylag magas fjord vérhányadú ló sem mutatja tulajdonságaiban a várt fjord jelleget és hogy e kevert egyedek utódai fjorddal tovább párosítva is nem kívánatos tulajdonságaikban vissza-visszaüthetnek idegen fajtába tartozó ősökre miközben megjelenésükben akár már megtévesztően hasonlítanak a fajtatiszta egyedekre. Nem véletlen hogy a hazai fjord tenyésztési szabályzat a meglehetősen kusza állapotok helyes mederbe terelése okán előírja, hogy csak azok a kancák kerülhetnek a törzskönyv mellékletébe, akiknek a felmenői között az 5. ősi sorban (a lehetséges 32-ből) max. 2 idegen fajtába tartozó kanca lehet. Az ilyen kancák ill. makulátlan származású társaik utódai (tehát akik legfeljebb 1 idegen fajtájú őssel „büszkélkednek” az 5. ősi sorban) kaphatják meg a tomporra sütött megkülönböztető fajtabélyeget. Tenyészméneknél semmilyen más fajta jelenléte nem megengedett! A legtöbb esetben kellemetlen meglepetéssel szolgálhat egy papírok nélküli „fjord” ló vásárlása. Miközben a lelkiismeretes tenyésztők komoly energiákat fektetnek az eredeti genetikai értékek megőrzésébe, a felelőtlen párosításokkal az igazi fjord lovak hitelét alaposan lerombolják. Természetesen lehet létjogosultsága bármely okból keverék egyedek tenyésztésének, olcsó mindamellett 
jó lovakat is elő lehet így állítani, ám a tisztesség megkívánná a vevők alapos tájékoztatását és a sokszor méltánytalanul magas, olykor a tisztavérű fjordokéval vetekedő árak visszaszorítását.
Hozzászólások (0)
Bejelentkezéshez kattints ide, ha még nem regisztráltál, regisztrálj!