hazai történetük

A fjord ló Magyarországon

A rendelkezésemre álló adatok szerint 1967-ben került az országba az első 5 import fjord ló Dániából. A 8 éves Baekholm Eid, a 7 éves Suldrup Brix nevű mének, valamint Lise Sonderup (8 éves), Jette (7 éves) és Birthe (7 éves) kancák. Ezek a kifogástalan származású, törzskönyves állatok egy új lófajta - a tengelici kisló /(muraközi x fjord) x arab ló/ - kitenyésztésében szereztek múlhatatlan érdemeket.
    Sajnos azonban úgy tűnik, emellett a fjord tenyésztés elsikkadt. Idővel ugyan még egy mén, az 1979-es születésű Bramskovs Emil behozatalára került sor (feltehetőleg néhány kanca kíséretében), de a fajtatiszta tenyésztés ezután is kárt szenvedett, minthogy kísérletként különböző (pl. lipicai) fajtákkal keverték a fjordokat.
    Akkoriban a hazai fjord állományt a Gemenci Állami Erdő és Vadgazdaság (később Rt.) birtokolta és felügyelte. Ismereteim szerint a lovakat a fakitermelésnél közelítésre, a vadgazdálkodásban a vadetetők feltöltésére, vadásztatások alkalmával fogatos háttérmunkában alkalmazták őket. nyeregtájon
   Az állatok nyílván tartása, egyedi jelölése is saját hatáskörben történt. A csikókat egyedi jellel ("G"), nyeregtájon sütötték, de ez nem feltétlenül a fajtatiszta egyedeket illette meg.
                                                           Ezzel szemben jó származású csikók is gyakran köztenyésztésűnek lettek sütve, ha kikerültek a gazdaságból.                      Kívülállóknak nem jelent tehát útmutatót a bélyegzés módja az innen származó lovak esetében.
Az állami tulajdonú tenyészetekből kikerült fajtatiszta, vagy kevert csikók a parasztgazdaságok sodrott egyedeivel engedély nélkül párosítva ellenőrizhetetlen származású, többé-kevésbé fjord jellegű lovakat eredményezett. Mivel a fjord ló tudvalevőleg igen erősen örökíti jellegzetes fajtajegyeit, keverékeiben is felismerhető, még erősen higított vérhányad esetén is.
    Magyarországon emiatt a fjord lóról kialakult kép hamis, egészen más, mint a valóságban. Alig néhány egyed volt fellelhető hazánkban, ami mind származásában, mind megjelenésében megfelel az igen szigorú törzskönyvezési elvárásoknak.
    A hazai fjord populáció feljavítására, a fajtatiszta tenyésztés újraélesztésére 1998-ban került behozatalra rokoni vállalkozás keretében Dániából egy 2 éves méncsikó (Matador Fjordlyst) és egy 3 éves kanca (Sketla). Ekkor - elszántságunkat méltányolva - a Póni és Kislótenyésztők Országos Egyesülete felkarolta a hamvaiból újjászülető magyar fjord tenyésztést. Fajtafenntartóként nyílvántartásba vették az állományt, kidolgozták a fjordok tenyésztési szabályzatát és folyamatosan ellenőrzésük alatt tartják a tenyésztést.
    A fjord lovak tenyésztési céljául a terápiás- és gyermeklovagoltatást jelöltük meg, így az addigi szinte kizárólagos hámos használat mellett előtérbe került a fjord kislovak nyereg alatti hasznosítása is. 1998-ban a fiatal import mén fedezési engedélyt kapott a veszprémi póniszemlén, majd rövidesen újabb 4 tenyészkanca (Duchess, Nikita, Sussi Fjordblik és Malibu Tidselbjerg) importjára került sor. Az importokkal bővített már meglévő gemenci tenyésztésű fjord egyedekkel megalakult a Szattafjord ménes.
    Kezdeményezésünkre az ellenőrzött származású fjord csikók 2000-től az addig általánosnak tekinthető nyaki bélyegzéstől eltérően, a köztenyésztésű jelölés metodikáját követve, de combon kerültek megjelölésre.
                                                       2002-től a combon a megyejelet "f" fajtajel váltotta fel. Ez a megkülönböztetés bárki számára egyértelművé teszi a fajtatiszta fjord egyedek azonosítását.                      Tudni kell, hogy - mint bármely más fajta esetében - ez csak a jó származást garantálja, az állat egyéb külső és belső tulajdonságairól nem szolgál információval.
    2000-ben új tenyésztőtárs kapott kedvet fjord lovak tenyésztésére egy mén (Charly) és néhány kanca hollandiai importjával gazdagítva a hazai fjordtenyésztést.
    A fellendülőben lévő tenyésztés számára hamarosan szükségessé vált a vérfrissítés. Ezen igény kielégítését szolgálta egy Dániából hasban importált fiatal csődőr (Magor) tenyésztésbe állítása 2004-től.
    Figyelemre méltó, hogy az import mének mellett 2005-től, majd 2007-től szerepet kapott egy-egy hazai tenyésztésű fiatal csődör (Mario és Michado) is a tenyésztésben, ami a magyarországi fjordló tenyésztés fejlődését igazolja és a '98-as, jó szemmel kiválasztott alapállományt dícséri.
    Az évek múlásával egyre tágult a fjord lovak iránt érdeklődők és azokat tenyésztők köre Magyarországon, így 2007-ben már 5 tenyészmén szolgálja közel 2 tucat törzskönyvi kancával a fajta továbbélését hazánkban.